Hwsw Weekly

A magyar IT munkaerőpiac jelentős része német autóipari és outsourcing mamutvállalatok köré épült, amelyek tízezreknek adnak munkát. A 83. adásban ennek a nem túl diverz ökoszisztémának a kockázatairól beszélgettünk. A tevékenység jelentős része német autóipari vagy outsourcing kötődésű, miközben a K+F korlátozottabban van jelen. Pár éve még évi tízezres létszámbővülés sem volt ritka ezeknél a nagyvállalatoknál, mára a növekedés megtorpant, több helyen pedig már leépülések és természetes lemorzsolódás figyelhető meg. A német szereplők az autóipari nehézségekkel küzdenek, az outsourcing cégekre pedig egyre nagyobb nyomást helyez az AI, miközben számos specializált területen a szakemberek váltási lehetőségei is szűkösek. Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár YouTube Music-on is.

Gyökeres változások várnak az internetes keresésre, ezt már jó ideje sejteni lehetett, ám minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált mindez, amikor a Google az idei I/O konferencián bemutatta az új "intelligens keresőt", ami valójában egy AI asszisztens. Ez mindjárt felvet rengeteg kérdést, például kapásból azt, hogy mi lesz a sorsa annak a bizonyos tíz kék linknek az első keresőoldalon, melyek körébe korábban mindenki minden webhelyüzemeltető vagy tartalomgyártó igyekezett mindenáron bekerülni. Na és vajon mihez kezdjenek a SEO-szakemberek ezek után, lesz-e még szükség a munkájukra? És egyébként meg honnan fog a Google alapszolgáltatása így évente több százmilliárd dollárnyi bevételt termelni? Papp Gábor a The Pitchtől segít nekünk értelmezni a változtatások súlyát, kicsit kivesézzük a témát, hogy érthető legyen azok számára is, akik nem napi szinten foglalkoznak keresőoptimalizálással. Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, ille

Az Amszterdamban élő Orosz Gergővel, a globális szoftverfejlesztői közösség egyik legismertebb szerzőjével beszélgettünk a Kraftie 82. adásában. Az adás felvétele előtt azon viccelődtünk, hogy Gergőt valószínűleg többen ismerik fel San Franciscóban, mint a budapesti Infoparkban. Ráadásul ez nem is vicc. A szoftverfejlesztői munkáját technológiai tartalomgyártásra cserélő, The Pragmatic Engineer néven publikáló szakember néhány év leforgása alatt elképesztő népszerűségre tett szert. A Substacken futó hírlevelének már 1,1 millió feliratkozója van, és ez csupán egy a számos digitális csatornája közül. Vendégünk a Craft konferencia apropóján a héten Budapesten járt, így beszélgettünk vele egy jót a karrierjéről, a napokban végre magyarul is megjelent könyvéről, valamint a globális technológiai és munkaerőpiaci trendekről. Már csak azért is, mert első kézből származó információi vannak a világ legnagyobb technológiai vállalatairól. The Pragmatic Engineer https://www.pragmaticengineer.com/ Az adásban elhangzott

A robotika ma már egészen fiatal korban elkezdi foglalkoztatni a gyerekeket és az informatikai oktatásban is egyre hangsúlyosabb szerephez jut. A műfaj pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a terület iránt érdeklődő fiatalok látványos versenyeken bizonyítsák rátermettségüket. A Yettel ProSuli projektjének keretén belül is zajlott egy ilyen verseny, mely a nemzetközi Robotex-eseménysorozathoz kapcsolódva négy nyertes diákot kvalifikált az őszi szeptemberi világdöntőre. Közülük kettővel beszélgettünk a Weekly gyermeknapi különkiadásában - Keresztesi Kristóf és Mitru Zsolt Bence a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikumból érkeztek. Velünk volt továbbá visszatérő vendégként Koren Balázs, a ProSuli program szakmai vezetője is. És most hozzátok fordulunk segítségért azért, hogy Kristóf és Zsolt, valamint két, másik korosztályban versenyző társuk eljuthasson a szöuli világdöntőre! Ehhez várják támogatásotokat, melyet "A Kandó Szakközépiskoláért" Alapítványhoz lehet eljuttatni az alábbi számlaszámon: 10400

A szakszervezeteket hagyományosan az IT-tól idegen, „gyári” műfajnak szokás tartani: hiszen bőven volt állás és lehetőség, ha valami nem tetszett, az ember továbbállt. De mi történik, amikor ez alapjaiban megváltozik? Itt a 81. mozgalmi Kraftie podcast! A helyzetet egy induló szakszervezet hírére feltett kérdés szemlélteti a legjobban: mi van srácok, kevés a babzsák? A hagyományosan jól kereső IT-szakmával szemben kevés empátia mutatkozik, amikor a problémák szóba kerülnek. Márpedig a lehetőségek beszűkülésén túl is van belőlük bőven: kiégés, állandó változás, túl magas elvárások, vagy akár az AI fenyegető bárdja. Az IT-ban sokáig egyszerűbb volt váltani, mint szerveződni. A munkaerőpiac és a körülmények változásával azonban egyre többen inkább házon belül próbálnak kiállni a jogaikért, és a szervezett érdekképviseletben látják a megoldást. A több ezer IT szakembert foglalkoztató Bosch csoporton belül két éve alakult meg az Innovációs Kampusz Dolgozóinak Szakszervezete. Az érdekképviseleti szervezet két ve

Kifejezetten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hazai hozzáállást vizsgálta az az ESET által összeállított tanulmány, mely külön, részletesebben foglalkozik az AI-jelenség társadalmi vetületeivel. A kutatás egyik legfontosabb sajátossága, hogy a mentális hatásokat is célzottan vizsgálja, különösen a hitelesség megítélésének kérdését. A valósághű generált tartalmak terjedése ezért nem csak információs kihívás, hanem mentális teher is lehet. A bizonytalanság tartós élménye stresszt, szorongást és a kontrollvesztés érzését okozhatja, ezzel párhuzamosan növelve a megtévesztés kockázatát is, mert a támadók kifejezetten az AI-generált tartalmak látszólagos hitelességére építenek. Így egyszerre válhat IT‑biztonsági kockázati tényezővé, ha egy hitelesnek tűnő üzenet vagy hívás könnyebben meggyőzi a felhasználókat. A biztonsági kockázatok és a social engineering részterületét Csizmazia-Darab István, azaz Rambo fejti ki nekünk bővebben. Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon

Túl sok, és számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálat a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi. Sosem volt még ilyen nehéz egy karriert menedzselni. Itt a 80. kraftie adás. Az IT munkaerőpiac vesszőfutása folytatódik, a kilábalás állandó délibáb lett. A megjelenő bérszakadék a homályos bértranszparencia rendelettel, a HR büdzsé a megszaladó AI költségekkel ütközik. Ember legyen a talpán, aki eligazodik ebben. Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár YouTube Music-on is.

Soha annyian nem szavaztak még Magyarországon, mint a 2026. április 12-én tartott országgyűlési képviselő-választáson, ami látszólag az informatikai rendszerekre is komoly nyomást helyezett, ennek ellenére idén minden korábbinál gyorsabban kezdtek érkezni az adatok a háttérrendszerektől. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) számára az Idomsoft által üzemeltetett Választási Informatikai Rendszer (NVR) publikus kulisszatitkaiba tekinthetsz be, ha meghallgatod ezt a Weekly adást, ahol Bányai Zsolt, az Idomsoft Zrt. vezérigazgatója és Kiss Márton, a Nemzeti Választási Iroda informatikai elnökhelyettese beszélt nekünk arról, hogyan zajlott informatikai szempontból minden idők eddigi legnagyobb voksolása. Az adásból megtudhatod azt is, hogy miért nem áll meg soha a munka az NVR-ben, hogy hogyan tört borsot korábban az Apple az üzemeltetők orra alá, illetve miért nem lehet simán egy DÁP-applikációval szavazni. Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is t

Az elvándorolt szakemberek visszacsábítása Magyarországra komoly kihívás, azonban számos ország már megmutatta, hogy ez nem lehetetlen feladat. A 79. kraftie adásban optimisták voltunk. Az agyelszívás szinte alapbetegsége minden fejlődő országnak. A magas hozzáadott értéket előállító munkaerő – így az informatikusok – elvándorlása egy ponton komoly gátja lehet a gazdasági növekedésnek. Visszatérésük pedig valódi "nitro" egy gazdaságnak, hiszen több és versenyképesebb tudással jönnek vissza, mint amennyivel elmentek. Az elvándorlás okai sokrétűek, éppen ezért a visszacsábításnak is több pilléren kell állnia, erős kormányzati szerepvállalás és versenypiaci támogatás mellett. Ide tartoznak az egyéneknek és az újonnan betelepülő cégeknek kínált kedvezmények, az R&D-álláslehetőségek, valamint maga a puha környezet is, amelybe hazaérkezhetnek az IT-szakemberek. Szerencsére a problémával sok ország küzdött meg sikeresen: számos jó példa, megvalósult állami program áll előttünk Lengyelországtól a Baltikumig. Most m

Egyre drasztikusabb eszközökkel próbálnak fellépni a fiatalkorúakra leselkedő online veszélyek, beleértve a közösségimédia-hálózatok túlzott használatából eredő mentális sérülések ellen egyes kormányok és piaci érdekeltek. Tavaly decemberben Ausztrália lett az első ország, mely betiltotta a 16 év alattiak számára a közösségimédia-platformokhoz való hozzáférést. Az első pár hónapról szóló jelentések szerint még mindig vannak hézagok a rendszerben, és korántsem tökéletes a kivitelezés. Az ausztrál példán felbuzdulva több európai ország  is hangot ad annak, hogy a közösségimédia-cégek túlságosan lassan vagy nem elégségesen reagálnak a kiskorúakat érintő online kockázatokra. Dániától Új-Zélandon át Malajziáig számos ország jelezte, hogy követné az ausztrál modellt. Miért pont most indulnak ezek az intézkedések, milyen valós eredmények várhatók, mennyire számoltathatók el az online óriásplatformok a fogyasztott tartalmakért? Erről beszélgetünk egy szakjogásszal, Dr. Detrekői Zsuzsával. Az adásban elhangzott cik

Az AI nem csak a szoftverfejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire. A 78. kraftie adásban a DevOps után az IT-biztonsággal folytatjuk. Az IT-biztonsági szakma régóta használ gépi tanulási megoldásokat a napi munkában, nem meglepő, hogy az AI-t is gyorsan adoptálta az eszköztárába, sőt, igazi force multiplierként tekint rá. A folyamatot pedig a napokban beharangozott Claude Mythos modell még tovább billentheti, hiszen az IT-biztonság forradalmát ígéri - egyelőre papíron. A pálya azonban nem egyformán lejt, mert míg a védelmet sok szabályozás lassíthatja, addig a támadókat maximum a nem létező gátlások. Ennek megfelelően az AI technológiák gyakorlati felhasználása egyelőre nem túl demokratikus. Mindez azonban tanulásra nem vonatkozik, hiszen az AI sokat segíthet minden security szakembernek a tanulásban, és inspirációt nyújthat még a legtapasztaltabbaknak is. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, mennyire válthatja ki mindez a stabil szakmai a

Magyarországon a vállalati AI-használat még gyerekcipőben jár, de ez nem jelenti azt, hogy a munkatársak egyéni szinten ne használnák ki a lehetőségeket. Az árnyékban dolgozó AI-toolok azonban veszélyes munkatársak lehetnek a szervezetben. A generatív AI-toolok korában nehéz olyan munkavállalót találni, aki legalább egyszer ne próbálta volna ki, milyen megkönnyíteni a saját dolgát a ChatGPT-vel, Claude-dal vagy a Geminivel, de az árnyékban dolgozó „munkatárs” komoly bajt is hozhat a szervezetre. A belépési küszöb gyakorlatilag ma már egy böngésző. Az AI ugyan segíti a munkát, de ha nincs kontroll, sem mérhetőség, akkor a használat egyéni szinten történik, így az üzleti érték sem látható rendszerszinten. Az Alerant által készített éves IT technológiai körkép 2025-ös kiadása először taglalta a generatív AI jelenlétét a magyar vállalkozások működésében. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy az AI csak akkor válhat stratégiai erőforrássá, ha kikerül a „shadow” státuszból. De mit is takar a „shadow AI” fogalom,

Egy esetleges kormányváltás után olyan kataklizma jöhet az állami IT holdudvarában, amilyet a szakma még sosem látott - még a 2010-es eseményeket végignézők sem. A folyamatnak komoly munkaerőpiaci hullámai is lehetnek, ezért a 77. kraftie adást ennek a témának áldoztuk. Az áprilisi választás számos jelentős munkaerőpiaci változást hozhat a hazai informatikában, függetlenül attól, hogy valaki a köz- vagy a versenyszférában dolgozik. Friss adásunk most kifejezetten az állam holdudvarára fókuszál: azt igyekeztünk körüljárni anonim beszélgetőpartnereinkre támaszkodva, hogy egy esetleges kormányváltás milyen változásokat indíthat be a szektorban. Csak annyi politika került az adásba, amennyi feltétlenül szükséges a kontextushoz. Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár YouTube Music-on is.

A virtuális valóság(ok) eljövetele hosszú évek óta beváltatlan ígéret, és egyelőre úgy tűnik, a korábban érdekeltnek tűnő iparági szereplőknek akad jobb dolguk is annak megvalósításánál. De mi lesz így a VR-headsetekkel és tényleg csak az AR-ben van már potenciál? Ezt járjuk körbe a heti Weeklyben. A Meta január elején jelentette be, hogy leépíti a Reality Labs 10 százalékát, és a szervezeti egység büdzséjéből mintegy 30%-ot csippentene le az év során. A nagyjából 1500 dolgozót érintő intézkedés a virtuálisvalóság-megoldásokon és a metaverzumon dolgozó alkalmazottakat egyaránt érinti. Közben a fókusz a mobilplatformra, az AI-ra és az XR-re kerül. Azóta a cég már azt is bejelentette, hogy konkrétan nem lesz elérhető a nyártól a Horizon Worlds VR-verziója, ami egy újabb szög lehet a fogyasztói szegmensbe szánt VR-megoldások koporsójába. A piacot még az Apple sem tudta felrázni, de hogy miért és mi az oka a VR-szegmens lassú sorvadásának, arról Dr. Hideg Attilával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egye

A 76. kraftie adásban összelapátoltuk, mit is kell szem előtt tartani manapság, hogy az embernek klassz és jól fizető melója legyen. Nagyon megváltoztak a munkáltatói elvárások, felértékelődött a realitásérzék, a túlterhelt menedzserek pedig imádják az extrém rugalmasságot. Már csak egy jó domain hiányzik. Esszenciális adásunkban összeraktunk egy kis mankót, mire is van szükség egy jól fizető álláshoz 2026-ban. 35 percben az érvényesülés evolúciója, és a kopogtató fegyverlobbi. Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár YouTube Music-on is.

Az utóbbi években elszabadult a pokol, sorra jelentek meg a nyilvánosan is könnyen elérhető generatív AI-szolgáltatások, köztük a videókat generáló AI-toolok. A belépési küszöb nagyon alacsonnyá vált, szélesre tárult a kapu. Szinte minden hónapra jut valamilyen balhé, ami az AI által generált, személyek arcával visszaélő, vagy problémásnak minősülő tartalmak körül alakul ki, egyre több a támadás a közösségi platformok és AI-fejlesztők ellen is a nem kellően hatékony fellépés miatt. Többek között ez a témája a 80. Weekly adásnak, melynek vendége Mezriczky Marcell AI- és deepfake-kutató. Az adásban átbeszéljük, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a deepfake az elmúlt kb. öt évben, és mi a helyzet hazai fronton, mi a saját felelősségünk. Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, illetve a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon

A 2025 végén szinte egyszerre megjelent, friss Claude Opus és GPT Codex modellek elképesztő előrelépést mutatnak a kódolási képességek terén. A technológiai változás sebességét sem a hazai cégek, sem az IT munkaerőpiac nem tudja lekövetni. A 75. kraftie adásban mi is csak a fejünket vakartuk, hova is vezethet ez az egész. Az eseményhorizontról azonban már nincs visszafordulás. Miközben az informatika, a szoftverfejlesztés hatalmas és gyors technológiai paradigmaváltáson esik át, addig az AI-hatás mind a cégekbe, mind a szabályozásba, ennek megfelelően az informatikai munkaerőpiacra is nagyon lassan csorog le. Ráadásul a folyamat földrajzilag is eltérő mintázatokat mutat. Szépen fölsejlik a kétsebességes IT utópiája, az elkapkodott bevezetések időszaka, miközben az IT közösség biztonság- és közérzete egyre csak romlik. Megyesi Petivel és Sági-Kazár Márkkal beszélgettünk. Az adás után pedig hazamentek "Claude-ozni". Az adásban elhangzott hivatkozások a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is

Az ember nem győzi kapkodni a fejét, annyira felélénkültek az események a hazai távközlésben egy viszonylag nyugodtabb, az erőviszonyok rendezésével és nagy adag akvizícióval töltött időszakot követően.  Lassan tényleg nem tudni, ki kivel van ebben a játszmában, hiszen a Yettel összeborult a 4iG-val, miközben a Telekom összeborult a Yettellel, kész őrület, ami itt megy!  Eközben zajlik a Gigabit Magyarország program megvalósítási szakasza, hogy tényleg mindenhol szupergyors legyen a net, a Telekom hirtelen rájött, hogy műszaki terület igenis kiemelt fókuszt érdemel, amire viszont úgy tűnik, még senki nem jött rá igazán, az az, hogy mi lesz a nagy pénzt termelő 5G use case. Ezekről a témákról, és a szuperszenzitív éves díjindexálásról is beszélgettünk ebben a Weekly adásban (az adást egy nappal azelőtt vettük fel, hogy a 4iG és az e& PPF Telecom Group bejelentették stratégiai együttműködésüket). Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz

A 74. kraftie adásban a 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről. A héten megjelent, legismertebb hazai bérkutatás mindenképpen megért egy misét. Egyrészt - valljuk be - kevés népszerűbb téma van a fizetéspornónál, másrészt a piac nagy része elsődlegesen egy olyan kutatásra támaszkodik, melynek módszertani háttere zavaros, relevanciája pedig egyre inkább megkérdőjelezhető. Az pedig már csak hab a tortán, hogy három év alatt három középértéket használtak a béreknél, átlagtól a mediánon át egészen a móduszig, ami az érdemi éves összehasonlítást nem igazán teszi lehetővé. Az adás második felében a menedzser karrierút átmeneti (?) nehézségeiről beszélgettünk, jelenleg ugyanis kevés jó érv amellett, miért is érdemes ebbe az irányba mozogni. A terhelés extrém magas, a felelősség és az elvárások az egekben vannak, a motivációs eszközök limitáltak, az alattad lévők többsége pedig kiégés számos árnyalatán levitál. Mindeközben az IC pályaív AI-jal

Január közepén bombaként robbant a hír, hogy eredeti formájában elengedi a piacot a szegmens egyik legpatinásabb szereplője, a Sony, melynek tévés üzletágát a kínai TCL beolvasztja. Az a TCL, mely az év elejére minden valószínűség szerint letaszította a trónról a piacot csaknem két étvizeden keresztül uraló Samsungot. De mit tudnak a kínaiak, és egyáltalán, mivel lehet most vevőket szerezni ebben a szegmensben? A piaci trendekről, technológiákról, illetve olyan új, feltörekvő szereplőkről beszélgettünk ebben a Weekly adásban, mint a Dreame, aki pedig végigkalauzolt minket ezen az év eleji őrületen, az nem más, mint a tévék világának hazai pápája, Szalai Peti. Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, illetve a többi hallgatóval. https://discord.hwsw.hu/ Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a YouTube csatornánkon, és immár YouTube Music-on is.