Golgota Kistarcsa Tanítások

Ha néztétek már a Ninja Warrior c. műsort, biztos láttátok, hogy a versenyzők előtt a "profi ninja" milyen irigylésre méltó könnyedséggel viszi végig a pályát. Ebben a történetben egy olyan hozzáállást tanulhatunk el Dávidtól, amely az egész életét jellemezte, és amellyel mi is könnyebben vehetjük az élet akadályait.

Ábrahámot a világon 3,5 milliárd ember tekinti a hit ősatyjának. És valóban az is. Isten kiválasztotta, szövetséget kötött vele, áldásaiban részesítette. Mégis, Isten egy olyan kegyetlen próba elé állította, ami sokakban megütközést kelt. Ám ez valóban egy hitpróba volt, vagy annál sokkal több? És mi az üzenete számunkra, így 4000 év távlatából…?

A megbocsátás nem könnyű, sőt sokszor nem is elvárható, mégis legtöbbször a helyreállás egyetlen útja. Ez a történet a megbocsátás erejéről, és a haragtartás romboló következményeiről szól.

A Biblia nem egy prűd könyv, a szereplői élete pedig nem mentes a krízisektől. Vajon hogy jutott el Dávid, az Isten szíve szerinti férfi odáig, hogy egy olyan nő mellől kelt fel, aki nem a felesége volt, majd ezután megölette a nő férjét? És vajon mit tanult Istenről és a kegyelemről ebből az epizódból?

Időnként vannak dolgok az életben, amelyekre nagyon vágyunk, jó dolgok, és Isten mégis nemet mond. Vajon miért teszi? Honnan tudjuk, hogy valóban tőle jött a nem?

Hogy állhatjuk meg a helyünket azokon a helyeken, ahol az életünk nagy részét töltjük, az iskolában vagy a munkahelyen? Most, hogy beköszönt a szeptember, egy különleges, tanévindító istentiszteleten Dániel történetéből merítünk inspirációt, hogy ne csak túléljünk jövő nyárig, hanem hogy a lehető le gtöbbet hozzuk ki az előttünk álló hónapokból.

Legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne irigység – tartja a mondás. Valójában a mi jellemünkről árul el nagyon sokat, hogy hogyan reagálunk mások hibáira. Vajon hogyan formálja a jellemünket, ha megértjük, Isten miként tekint ránk a bukásaink után?

Időnként látunk a neten videókat távoli országokban pusztító árvizekről, és az instabil dolgokon – sodródó autók, düledező házak tetején – biztonságot kereső emberekről. Sokszor az élet is ilyen, és mi is keressük a biztonságot. Ebben a történetben Dávid sok mindennel próbálkozik más emberekbe vetett bizalomtól a bezárkózásig, míg végre megtalálja az igazi stabilitást.

Újságolvasás, régi fényképek nézegetése közben így kiálthatunk izgatottan, ha ismerős arcot látunk, vagy egy szerettünket véljük felfedezni! Vajon, hogy reagálunk, amikor meglátjuk Jézust az Ószövetség lapjain?

Voltál már olyan helyzetben, amikor valakivel csak jót tettél, de a helyébe csak rosszat kaptál? Vajon Isten hogy tud bármi jót kihozni egy ilyen helyzetből?

Az életben számtalan olyan helyzettel találkozunk, amelyekhez túl kicsinek érezzük magunkat. Honnan meríthetünk bátorságot mégis, hogy szembenézzünk ezekkel?

Mikor volt utoljára, hogy kiakadtál, mert nem kaptad meg, ami járt volna neked, vagy valaki nem tartotta tiszteletben a jogaidat?

"Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek" - mondta Jézus kétezer éve az Olajfák-hegyén. A szavai hatására azóta is újabb és újabb emberek döntenek a követése mellett. Ezen a bemerítkezési hétvégén ilyen döntéseket ünneplünk. Gyertek, ünnepeljünk együtt!

Dávidról fiatalon senki nem gondolta, hogy király lesz, még a saját családja sem hitt benne. Isten azonban nem a külsőt nézi, hanem azt, ami a szívben van. Vajon mennyire élnéd másként az életedet, ha nem próbálnál meg bizonyítani mások szemében, és elhinnéd, hogy Istennek jobb terve van az életedre, mint neked?

Vajon mi történik, ha mi állhatunk be a traffipax mögé? Mi van, ha rendőröset játszhatunk, márpedig olyan sokszor szeretünk ilyet játszani. Sőt nem is játszani, hanem ezt véresen komolyan űzzük.

Sokat vezetek, és az utakon gyakran tapasztalom, hogy amint feltűnik a sebességmérést jelző tábla, vagy a navi rendőri ellenőrzésre figyelmeztet, mindenki lelassít. Én is. Úgy teszünk, mintha a gyorshajtást hírből sem ismernénk. Ha ránk irányul a figyelem az életünk bármely területén, vajon nem viselkedünk másként, nem játszuk meg magunkat, nem teszünk úgy, mintha…

Madarat tolláról, embert barátjától - tartja a mondás. A barátságaink valóban nagyon meghatározó kapcsolatok az életünkben. Jó látni, hogy miközben Pál maximálisan céltudatos és feladatorientált volt, közben barátai is voltak, őket üdvözli a Római levél végén.

Jézus azzal a küldetéssel hagyta itt a tanítványait, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népet. Ami hátra van ebből a küldetésből, azt csak a Szent Szellem erejével fogjuk tudni befejezni. Ez a témánk és ezért könyörgünk pünkösd vasárnapján!

Lássuk be, a gyülekezet is emberekből áll, és az emberek, nos, sokfélék. Vajon mi a titka annak, hogy elejét vegyük a széthúzásnak, és tényleg olyan közösség legyünk, ahol mindenki érzi, hogy szívesen látjuk?

Az életben egyszerre körülbelül száz irányba kellene megfelelnünk. Ezen nem segít az sem, hogy szeretnénk mélyen megélni a hitünket, de közben csak kell dolgoznunk és egyéb hétköznapi dolgokkal foglalkoznunk. Vajon mit tanácsol a Biblia egy kiegyensúlyozott élet érdekében?